AGY

Lásd még a megfelelő megbetegedéseknél, pl. AGRESSZIVITÁS, ALVÁS, ÉRSZŰKÜLET, DAGANAT, GERINC, IDEG, HORMON, MIRIGYRENDSZER, VÉRTISZTÍTÓK, stb.

Az Emberi-test nevű királyságban a Szív, a király, az Agy, a királynő, és minden egyéb szerv a fővezér, a vezér, a tanácsadó, a kincstárnok, a számvető, a katona és az egyéb alattvaló szerepét tölti be. A királynő az, aki férje erős akarata és irányítása mellett, és vele teljes egyetértésben, figyel az ország legkisebb szükségletére is. Kinek egy utasítást, kinek egy mosolyt, kinek csak egy kézlegyintést ad. Férjén, a Szíven, és a hozzá tartozó rendszeren, (a vérkeringésen) keresztül kihat a legkisebb alattvaló jólétére is (pl. belső elválasztású mirigyek, ideg). Napjai úgy telnek, hogy bármerre jár, midig nyitva a szeme és a füle, és mindent megjegyez, anélkül, hogy azt bárki észrevenné (tudat, memória). Rendezi és központosítja a teendőket, van, hogy észrevételeit több helyre is lejegyzi, vagy másokkal megosztja (emlékezet, és vegetatív idegrendszer). Jó gazdasszony módjára osztja el a földi javakat, kinek-kinek képességei és feladatai szerint (visszautaló rendszer). Aki a királynő előtt becsben áll, a király sem veti meg. A király kegyence, pedig bőségesen részesül űrnője figyelméből is. A háttérből igazgatja magát a királyt is, de egyben teljes mértékben segíti is munkáját (szív-ideg). A király viszont elismeri társa működését, és mindenből legelsőként juttat neki (lásd érrendszer). Ha a király betegszik meg, a királynő mindent mozgósít megmentésére, - feláldozza és túlhajszolja a vezérek és alattvalók sorát, hogy megmenthesse életét (kiegyensúlyozó rendszer), s ha mégis meghal, vele együtt hal ő is. - De ha a királynő megbetegszik, azt a király és a királyság valamely része is, de valamikor az egész ország megsínyli (bénulás, csökkent működés, agyhalál) és gyászolja, míg végül a király is utána hal.

Az agy képletes elbeszélése szerint is látható, hogy az agy nagyon sok tevékenységet végez, vagy végeztet az emberi szervezeten belül, bár nem tudunk róla, mert a háttérben, csendben végzi a dolgát. Létezéséről általában akkor veszünk tudomást, ha valamilyen módon megbetegszik, vagy jelzi, valamely szervünk valamilyen elváltozását, figyelmeztet a bajra. Ilyenek, pl. a magas lázzal együtt járó erős fejfájások, - egyáltalán a láz és a fájdalom érzésének megjelenése a szervezetben, - vagy valamely rendszerünk csökkentett, vagy túlzott módon való működése, tünete, pl. nehézlégzés.

Az agyban, vagy az agy hatására lejátszódó fizikai, (elektromos,) biokémiai, és neuronhálózati, (idegi,) reakciókról már nagyon sokat megtudtunk, de még nem eleget ahhoz, hogy megbetegedéseit minden tekintetben orvosolni tudjuk. Mint köztudott az emberekkel, és főleg a legérzékenyebb és legismeretlenebb területével, az aggyal, kísérletezni egyik államban sem szabad. Az agyhalál után pedig, a volt élő szervezet tényleges működéséről csak részbeni és sokszor hiányos ismereteket vagyunk képesek csak kimutatni. Az agykéreg motorikus (mozgatás) tevékenységének ismerete, és az agykamrák feladatai, a leghatározottabb tudás az agyról. A hormonrendszeri és az idegrendszeri működésével kapcsolatosan vannak már megbízható és még kérdőjeles megállapításai az orvostudománynak. Míg az emlékezet, a memória, a kreativitás, lelki megnyilvánulok, és az elmebeli képességekkel kapcsolatban, az orvostudomány által már megállapított és elfogadott tényekre sokszor cáfol rá a furfangos természet. Az agy megismerésében sokszor a véletlenszerűen bekövetkezett balesetek segítik az orvostudományt, és így lehet következtetni az agy bizonyos területének feladataira is. Például az USA-ban összegyűjtötték az agysejteket ért traumás sérülések listáját. A listában szereplő túlélőket azóta is megfigyelésben részesítik, és ezek alapján sok információt gyűjtöttek össze az agy területeinek megismeréséhez. A legmegbízhatóbb információkat a súlyos sérültek, az agyvérzésesek, és a volt kómát szenvedettek megfigyelései alapján vonhatták le. Ilyenek voltak az agyat átfúró cölöpök, az agyban megálló kések, vagy repeszek, lövedékek is. Egy-két sérülés túlélése maga is csodaszámba ment, nemhogy még ép elmével való továbbélést is biztosíthasson, és mégis igaz. Voltak, akik a súlyos sérülés ellenére is, saját lábukon távoztak a kórházból és kisebb elváltozáson, vagy gyengeségen kívül, továbbra is teljesen egészséges életvitelt élnek. Viszont vannak közülük olyanak, akik valamilyen pszichikai vagy testi elváltozást, memória csökkenést, illetve teljes memóriavesztést, vagy az új információk megtartásának képességét is teljesen elvesztették. Van ki teljesen más személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal éli tovább életét, mint a baleset előtt, bár teljesen egészségesen. A különböző agyi területek sérültsége alapján, az összevetett információkból levont néhány megállapításból sorolok fel néhányat.

Az agy, a fontosabb ösztönös, genetikai és szerzett tudást, információt egyszerre több helyen is eltárolja, ezt az élő szervezetek redundancia tulajdonságának köszönhetjük (tartalék-rendszerrel élés). Így működik a vese, a máj, és a tüdő is. Az egyik vese 1/10 részben, vagy a máj 15%-a is képes ellátni feladatát. A fél tüdővel élés sem jelent nagyobb nehézséget a szervezetnek, stb. Az agykéregben a legnagyobb ez a redundancia képesség. A kéreg, nagysága szerint, akár 1000-szer nagyobb terjedelmű, mint ami szükséges lenne. Az agykéreg sérülése esetén, ezért sokszor nem tapasztalható agyi sérülésre, bénultságra utaló jel. Az agyban tárolt öröklött vagy szerzett információ a sejtek sérülése esetén is, valahol máshol megmarad. Az agykéreg roncsolódása, a mozgásbénulásokon kívül, inkább a személyiség-jegyek megváltozásában mutatkozik meg. Ez arra mutat, hogy a kéreg, az egyéni személyiség fontos területi része az agyban. A talamusz vagy a hipokampusz bizonyos sérülése azonban már, részleges vagy teljes tudatvesztéshez vezethet, illetve az életvitelt lehetetleníti, míg a régmúlt dolgai és tudása megmaradhatnak. A talamusz sérülése mellett semmilyen új, vagy jelenleg történő dolog folyamatossága nem tanulható újra. A hipokampusz sérülése esetén azonban, lassan ugyan, de régi és új cselekménysorok is megtanulhatók, a tudatból visszahívhatók, bár maga a beteg nem tudja, hogy hogyan és mikor tanulta meg. A hipokampusz inkább a tanulási folyamatnak az információ átvitelében vehet részt, míg a talamusz, maga a képesség része, és végleges sérülése még a tudatos „jelenben élést” sem biztosítja. Állatkísérletekben, az agy bizonyos részeinek kiirtásával, eltávolításával azt a következtetést vonták le, hogy a memória, az asszociáció, a kreativitás nem lokalizálódik az agy egyetlenegy kicsiny területére, hanem egész nagy, és különböző területeket foglal el az agykéregben, míg a végtagok mozgatásáért, az agykéreg bizonyos pontjai, határozottan felelősek.

Az agy ismeretéről, funkcióiról, és működéséről, de még betegségeinek teljes felsorolásáról sem adhatunk ebben a könyvben elég információt. Legismertebb betegségei az agyvérzés, agylágyulás, agydaganat, agyvelőgyulladás, agyrázkódás, agyérgörcs, agytrombózis, idegi és hormonális megbetegedések, agyat érintő fertőző betegségek. stb. Ezekről a megfelelő megbetegedéseknél olvashatunk majd pár mondatban, mivel ennek a könyvnek nem az a célja, hogy az agyról és betegségeiről doktori disszertációt nyújtson be, hanem hogy a gyógynövények olyan hatására hívja fel a figyelmet, ami egy-egy agyi tevékenységre, vagy az agy zavaraira alkalmazható. A könyvesboltokban és a könyvtárakban sok érdekes szaklexikon megtalálható az aggyal kapcsolatban.

Amilyen mértékben fontos az agy az emberi szervezet számára, olyan mértékben én is bővebben kifejtettem az alant felsorolt gyógynövényeknél a hatásokat, és részletes magyarázatokat is, így adva további ismereteket az agy és az emberi szervezet összefüggéseiről.

A betegségre a gyógynövények hatásmechanizmusát érintő részletesebb cikk a "Betegségekre gyógynövények részletesebben" című blogban található, melyhez bejelentkezés szükséges és ez egyben a honlapról induló Körlevél elfogadását is jelenti. A bővített cikk:  ITT érhető el.

A népgyógyászatban, vagy egyéb orvoslásokban ajánlott gyógynövények:

Acsalapu, Angyelika, Apróbojtonján, Árnika, Árvacsalán, Árvácska, Bazsalikom, Beléndek, Boglárka, Borsmenta, Cickafark, Citromfű, Csalán, Csipkebogyó, Diólevél, Echinacea (Bíborkasvirág), Édesgyökér, Édeskömény, Fahéj, Fagyöngy, Fekete nadály, Fekete üröm, Festőbuzér, Fűz, Ginzeng, Gyömbér, Hagymák (vörös-, fok-, medvehagyma), Kakukkfű, Kamilla, Kardamom, Orbáncfű, kínai Porcsingyökér, Kankalin, Kálmosgyökér,Kecskeruta, Komló, Korpafű, Kurkuma, Len, Levendula, Libatop, Lóhere, Lórum, Lucerna, Macskagyökér, Madársóska, Majoranna, Mályvák (Papsajt, Ziliz) Medvetalp, Palástfű, Repkény, Rozmaring, Rózsaszirom, Sáfrány, Spárga, Szerecsendió, Szója, Tölgy, Verbéna, Veronikafű, Zab, Zsálya, Zsurló.

Ajánlhatók még, a heveny betegségek lefolyta után, és a krónikus kezelésekkel együtt, fiatalító, és regeneráló tulajdonságú gyógynövények használata a betegségünk természetének, a megfelelő testtípusunknak, és a vércsoportunknak megfelelően.

Egyéb ajánlott készítmények:

A-provitamin, B-komplex, C-vitamin, D-vitamin, bioflavonok, folsav, esszenciális zsírsavak, telítetlen szírsavak, méhpempő, propolisz, Páfrányfenyő-kivonat (ginkgo), Q-10, cink, vas, szelén, kalcium-magnézium 2:1 arányban, lecitin, RNS-DNS, 5-HTP (szerotonin, melatonin), majdnem minden mikroelem.

Egyéb terápiák:

Minden a speciális megbetegedésünkhöz tartozó természetgyógyászati és orvosi kezelés. Általánosan ajánlható az akupresszúra, masszázsok, csontkovács, kiropraktör, mozgásterápiák, tornák, kimozgatások, energetikai kezelések, hullámterápiák, pakolások, megkenések, fürdők, úszás.