2015.01.28. 09:31, Kósáné K.Mária
Mindenki reumás, avagy milyen betegségek esetén kerülünk a rheumatológia szakrendelésre?
A köznyelvben minden olyan megbetegedést ami mozgáskorlátozottsággal vagy ezzel együtt gyulladással is jár, azt reumának nevezik.
Ilyen értelemben mindenki reumás akinek most fáj valamije és ezzel együtt nehezebb valamilyen mozgását végrehajtania. A rheumatológiai szakrendelés azonban az öröklődő és a gyulladásos megbetegedések sok fajával foglalkozik, amiből az ízületi gyulladás, vagy az ebből létrejött mozgáskorlátozottság csak egy kis szelet. Sok esetben egy-egy beteg más szakrendeléssel is együttesen kezelendő a megbetegedés ismerete és a már feltárt élethelyzetnek megfelelően. Az ízűleti gyulladások sokszor igényelnek sebészi beavatkozást, vagy a porcokra és csontokra kiterjedő megbetegedései ortopédiai szakellátást is.
Most csak az ízületeket érintőekről írok pár sort.
Csont és ízületi megbetegedések
Az ízületek azon területei a testünknek, amik a mozgásainkban a hajlíthatóságot, kitérést, elmuzdulást segítik számunkra. Összeköttetést alkotnak a különálló csontjaink között. Ezért általában ezen megbetegedéseket nem lehet csak önmagában figyelemmel kísérni, hiszen kihatással vannak a csontozat porcos, rosszabb esetben a csontos részeire is, valamint a csontmegbetegedések kihatnak az ízületek állapotára is. Amikor már mozgáskorlátozottságot hoznak létre nem is lehet máshogyan nevezni őket, mint csont- és ízületi megbetegedésnek.
A csontok mozgást elősegítő részein porcos állományok találhatók, ezek az ízületi porcok. Állományuk szerint három van belőlük: rugalmas porc (pl. gégefő), kollagénrostos porc (pl. csigolyaközti porcok), üvegporc (általában elmondható, hogy az első kettő kivételével az összes többi porc). A felnőtt porc teljesen mentes a vérerektől, nyirokerektől, és lágy szövetektől. Ezek egymáson való surlódásmentes elmozdulásait biztosítja az ízületi folyadék.
Az ízületi folyadék egyedüliként táplálja és védi a belső ízületi porcokot, valamint biztosítja számukra az oxigén-széndioxid-cserét, ezért ez létfontosságú ezen porcok számára. Ahhoz, hogy a folyadék ezt biztosíthassa, stabilan egy bizonyos téren belül kell elhelyezkednie, ahonnan nem fogy el és mindíg rendelkezésre áll a mozgás létrejöttéhez. Ez az ízületi tok, mely a porcos csontvégeket hálószerűen borítja körül. A porcos csontvégek ízületi tokok által bezárt területét ízűleti üregnek hívjuk, melyben az ízületi folyadékban lévő anyagok a porcokba a sűrűségkülönbség fenállása miatt áramolnak ki és be. A csontok közötti tartóerő és az ízűleti tok állandóságának bíztosítására az ízűleti tok fölé ízületi szalagok alakulnak ki. Az ízületi szalagok között nyálkatömlők találhatók. Erre a rendszerre épül rá még az izom, vagy az izomvégződéseket alkotó ín. Az ízületek igazi tartószerkezetei az izmok, illetve annak ínjai, valamint a mozgás létrejöttének irányítói is ők, mivel az izmok rendelkeznek az ehhez szükséges ideg és érhálózattal.
A porcok beépült összetevői a következők: chondrociták (porc-sejtek 10%), kollagén (rostos prokollagén 10-30%), proteoglykán/-glykát (polisacharidok 3-10%), víz, sók, cukrok, lipidek stb. (60-87%).
Mivel fentebb már írtam, hogy a felnőtt porcok nem rendelkeznek már vér- és nyirokerekkel, lágyszövettekel így idegvégződésekkel sem. Amennyiben valamely baleset által külső hatás nem éri ezeket a belső porcrétegeket, általában már csak akkor kezdenek fájni, amikor sérültségük vagy darabos letöredezettségük kikezdi a lágy ízületi részeket és a fölötte található izom-inakat, vagy izomrostokat, vagy magát a már érző csontszövetek állományait.
Folyamatos gyulladásos állapotuk megszünte után lerakódott kalciumkristályok vehetik körül, melyek szintén még tovább csökkentik a porcokat, vagy akár teljes mozgásképtelenséget is létrehozhatnak, mert az ízületi rés teljes területét elfoglalva, abban nagy nyomást hozhatnak létre, valamint akadályozzák az ízületi folyadék áramlását, ezért a porcok elhalhatnak.
A porcmaradványok és a meszesedett kristályok fokozatos dörzsölésükkel szétkoptathatják az ízületi tokot és az ízületi szalagok szétszakadását okozhatják.
A csont- és ízületi megbetegedést osztályozhatjuk: gyulladásból eredő, vagy nem gyulladásból eredő megbetegedésekre. Ezekről lesz szó a következő időszakban.
Folyt. köv.
Kérjen szaktanácsadást !
Ezen az oldalon olvashat a szaktanácsadás feltételeiről (IDE KATTINSON), majd ezen lap végén átmehet a KAPCSOLAT linkre: