Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)

A colitis ulcerosa (ejtsd: kolitisz ulceróza, kolitisz) a kifekélyesedő vastagbélgyulladás, egy idült (= hosszan tartó) kórkép (=valamely betegség, meghatározó vázlata vagy leírása szavakban, írásban), amelyben a vastagbél gyulladttá válik és kifekélyesedik. Ez vérzéses hasmenéssel, hasi görcsökkel és lázzal jár. A betegség bármely életkorban elkezdődhet, de rendszerint 15 és 30 év között indul. A betegek bizonyos hányadánál az első panaszok 50 és 70 éves kor között kezdődnek. Erre a korra a bélfal, az igénybevételtől függően elhasználódott, és kevésbé képes megújulni, mivel a vérellátása csökken. Ez utóbbi kategóriába tartozik az öregkori széklet-tarthatalanság kb. 90%-a is.

A betegek körülbelül 10%-ában a betegség egyetlen roham után meggyógyul és soha nem tér vissza. Ezek egy részében azonban voltaképpen egy fel nem ismert fertőzés lehet inkább az ok, mint valódi kifekélyesedő vastagbélgyulladás (pl. vérhas).

A betegség mindig a végbél felől indul, és különböző mértékben hatol fel a vastagbél teljes hosszáig. Ez a betegség lefolyásában, egyénenként változik. Néhány betegben, azonban, - már a korai szakban is, - a vastagbél nagyobb része érintett. Összefüggően, azonban, általában felfelé terjed, és egy idő után érinti az egész vastagbél hosszát. Amennyiben csak a végbél betegszik meg, a diagnózis proctitis. Kiterjedtebb kórforma a szigmabelet és a vastagbél leszálló szárát is érintő baloldali colitis. A legsúlyosabb betegségforma az egész vastagbelet érintő pancolitis (pan=egész). A betegség folyamán a kiterjedés változhat.

A bélrendszerről általában, itt olvashatunk: Link szerint:

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseges_has_titkai/cikkek/mi_van_hasunkban/ilyen_az_ember_belulrol_a_belrendszer_felepitese/20120817140441#

A Crohn-betegség és a kifekélyesedő vastagbélgyulladás között az a különbség, hogy a kolitis ulceróza rendszerint nem érinti a vastagbél minden rétegét, és soha nem alakul ki a vékonybélen. Rendszerint a végbélben vagy a szigmabélen (a vastagbél alsó szakasza) kezdődik, és végül a vastagbél egy részére vagy teljes egészére ráterjed.

A Crohn-betegségről bővebben itt olvashatunk:

http://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/crohn-betegseg_a_kronikus_belgyulladasos_betegseg/20060627165153

Kialakulása:

A betegség eredete ismeretlen, de feltehető, hogy veleszületett vagy az élet során szerzett hajlamhoz társul valamilyen kiváltó ok, tényező, - például fertőzés, - vagy lelki-, testi túlterheltség, mely a lappangó hajlamot felszínre hozza. A gyulladás kialakulásában és fenntartásában szerepe van az immunrendszer hibás működésének is.

Megfigyelhető, hogy egyes esetekben, lelki okok, traumák indíthatják el a colitist, ami végül is legyengíti az immunrendszert, majd így fertőzések és vegetatív funkciózavarok jöhetnek létre.

Elindítója lehet bármely idegrendszert, vagy testet érintő baleset, egyéb okból létrejött autoimmun megbetegedés, akár egyszerű szorongás, vagy természetes körülmények között végrehajtott műtéti beavatkozás is.

Okozhatja a hiányos táplálkozás, vagy a mennyiségileg ugyan meglévő, de vitaminokban, nyomelemekben hiányos, vagy összetételében nem megfelő táplálkozás is

Tünetek:

A betegség legfontosabb tünete a véres hasmenés. A roham kezdődhet hirtelen, súlyos, heves hasmenéssel, magas lázzal, hasi fájdalommal és hashártyagyulladással (a hasüreget borító savós hártya gyulladása, peritonitisz). Ilyenkor a beteg állapota nagyon rossz. Súlyos esetben láz, só- és vízvesztés, vérszegénység jellemzi a betegséget. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza, mely a vastagbélfal hámsejtjeinek leválása után, az eres szövetállományból kerül a tápcsatornába.

Ilyenkor azonban, ezeken a véráramokon keresztül a vér is felfertőződik a bélrendszerben található baktériumflórával és az emésztési méreganyagokkal, melyek a vérnek nem sajátosságai. Így az egész szervezetre kiható fertőzöttség jöhet létre. Ennek mutatója a magas láz megjelenése és a legyengültség érzése is.

Sokkal gyakoribb azonban, hogy a betegség fokozatosan kezdődik, sürgető székelési ingerrel, enyhe alhasi görcsökkel és véres-nyákos széklettel. Gyakori a hasi fájdalom, mely többnyire a has bal oldalán és a székeléssel kapcsolatban jelentkezik. Ilyenkor feltételezhető, hogy laboratóriumi székletvizsgálat nélkül nem is mutatható ki, illetve nem látható sem a hámselytmaradvány, sem a vérzés. Viszont ezek a tünetek, nem egyértelműsítik egyértelműen, a gyulladási felület nagyságát, és kiterjedését. Ezt, csak béltükrözés segítségével lehet pontosan meghatározni.

Amikor a betegség csak a végbélre és a szigmabélre korlátozódik, a széklet lehet normális vagy kemény. Azonban székeléskor vagy a székelések közötti időszakban nagy számú vörös- és fehérvérsejtet tartalmazó nyák ürül a végbélből. A betegség általános tünetei - mint például a láz - enyhék vagy hiányoznak.

Ha a kór távolabbra is terjed a vastagbélen, a széklet lágyabb, és 10-20 alkalommal is van széklet naponta. Gyakoriak az erős hasi görcsök, a beteg elesett állapotú, és fájdalmas végbélgörcsei jelentkeznek sürgető székelési ingerrel együtt. Az éjszaka nemhoz enyhülést. A széklet híg, gennyes, véres és nyákos lehet. Gyakran majdnem teljes egészében csak vér és genny. A beteg lázas lehet, étvágytalan és fogyhat.

A krónikus betegség lefolyása hullámzó. Jó és rossz periódusok váltakoznak. A jó periódust (remisszió) panaszmentesség, jó közérzet jellemzi. A visszaesés (relapszus) oka nem mindig ismert, bél- vagy egyéb fertőzés, bizonyos gyógyszerek (például reuma ellenes szerek), testi vagy lelki túlterhelés okozhatja.

Kórisme:

A betegség tünetei és a székletvizsgálat segítenek a diagnózis felállításában.

A vérvizsgálatok vérszegénységet, a fehérvérsejtek számának emelkedését, alacsony albuminszintet és magasabb vérsüllyedést jelezhetnek. A vérmintából kimutatható, hogy a betegnek nincs-e élősködő fertőzése, amit például egy külföldi útja során szerzett.

A szigmabél vizsgálata biztosíthatja a diagnózist, és lehetővé teszi az orvosnak, hogy közvetlenül megfigyelje a gyulladás súlyosságát. Még tünetmentes időszakokban is csak ritkán tűnik a bél normálisnak, és a mikroszkópos vizsgálatra vett szövetminta idült gyulladást mutat.

A has röntgenvizsgálata a betegség súlyosságát és kiterjedését mutathatja.

A báriumot tartalmazó kontrasztanyaggal történő beöntéses röntgenvizsgálatot és a kolonoszkópiát (vastagbéltükrözést, azaz a teljes vastagbél vizsgálatát egy hajlékony, képalkotásra alkalmas, cső alakú műszerrel) rendszerint nem végzik el a kezelés megkezdése előtt, mert a betegség aktív szakában a bélfal kilyukadásának kockázatát rejtik magukban. Néha azonban mégis elvégzik a fenti vizsgálatokat a teljes vastagbélen, hogy meghatározzák a betegség kiterjedését, és megbizonyosodjanak arról, hogy rákos daganat nincs jelen. A báriumra azonban, ezek után, sokan allergiásokká válnak, illetve a vérben és a szervezetükben egész életükön keresztül kimutatható, illetve a szevezetükből nem tisztulhat ki, erre legyünk figyelemmel.

A vastagbél gyulladását sok egyéb ok is kiválthatja. Ezért az orvos azt is vizsgálja, hogy a gyulladást nem egy bakteriális vagy parazita fertőzés okozta-e.

A szigmoidoszkópia során nyert székletmintát mikroszkóp alatt is megnézik és baktériumtenyésztést is végeznek belőle. A végbél nyálkahártyájából vett szövetmintát mikroszkóppal vizsgálják meg.

Az orvos szexuális úton terjedő betegségeket is keres a végbélben - például gonorreát, herpeszvírus vagy chlamydia fertőzést - különösen akkor, ha az illető homoszexuális férfi, vagy az ilyen pózokat elfogadó nő.

Idős, érszűkületes betegeken a gyulladást a vastagbél csökkent vérellátása is okozhatja. A vastagbélrák ugyan ritkán jár lázzal és a végbélből észlelt gennyes váladékozással, de véres hasmenés esetén az orvosnak gondolnia kell a rákos daganat lehetőségére is.

Szövődmények:

A vastagbélgyulladás nem csupán a bélrendszer betegsége. Gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki elsősorban a vérfalban, a májban, az ízületekben (derék, gerinc, térd, boka, könyök, csukló), de a szemben és a bőrön is.

A véráramon keresztül a test bármely területére elszálíthatók a bele került méreganyagok, melyek az egész szervezetben, akármikor, hirtelen fellobbanó gyulladásos folyamatokat indíthatnak el. A véren keresztül, méreg és salakanyagakok jutnak el a szervezet olyan területeire, amelyek csak idősebb korosztályra jellemző megbetegedéseket hoznak létre. Ilyenek az időskori cukorbetegség, epegyulladás, szürkehályog, koszórúér megbetegedések, vese- és májsorvadás, visszér megbetegedések, hallásromlás, állandó szédülés, stb. Tehát az egész szervezetre kiterjedő immunrendszer szétesését okozhatja.

Ezért a vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) az autoimmun megbetegedések közé sorolt betegségegyüttes tagja.

A már megállapított vastagbélgyulladásos beteg, ezért bármilyen megbetegedést észlel magán, ajánlott elsősorban az alapmegbetegedését kezelő speciális bélbetegségét kezelő orvost felkeresnie ezen tüneteivel is. Amennyiben immunológiai szakrendelésben is részesül a beteg, akkor ezek a szálak ennél a specialiatánál kerülnek egy kézbe. Orvosa, tünetei alapján, továbbküldi a megfelelő illetékes szakrendelést végző orvoshoz (szemész, bőrgyógyász, stb.). Az alapbetegséggel való összefüggés felismerésére és helyes kezelésére a továbbiakban, a visszaküldött szakorvos ajánlása alapján, a speciálista dönt.

A leggyakoribb szövődmény a vérzés, ami gyakran okoz vashiányos vérszegénységet. A betegek közel 10%-ában a gyors lefolyású első roham nagyon súlyossá válik, jelentős vérzéssel, a bélfal kilyukadásával és kiterjedt fertőzéssel.

Toxikus vastagbélgyulladás esetén egy különösen súlyos szövődmény alakul ki, és a bélfal teljes vastagságában károsodik. Ez bélelzáródáshoz vezet, úgy, hogy a bél mozgása megszűnik, így a béltartalom nem képes továbbhaladni. A has felpuffad, feszessé válik. Az állapot rosszabbodásával a vastagbél izomtónusa megszűnik, és néhány napon - vagy esetleg órákon - belül kitágul. A has röntgenfelvételén a bénult bélszakaszokon belül gázgyülem látható. Amikor a vastagbél nagyfokú tágulata alakul ki, azt toxikus megakolonnak nevezik. Ez súlyos állapot, magas lázzal jár. A has fájdalmas és nyomásérzékeny, a fehérvérsejtszám magas. Azonnali hatékony kezelés esetén a halálozás kevesebb, mint 4%. Ha a fekélyek kilyukasztják a vastagbél falát, a halálozás kockázata igen magas.

A vastagbélrák kockázata hosszan tartó, kiterjedt betegség esetén magasabb. A vastagbélrák kialakulásának az esélye akkor a legmagasabb, ha a betegség a teljes vastagbelet érinti, és a kifekélyesedő vastagbélgyulladás több mint 10 éve fennáll, függetlenül attól, hogy mennyire aktív. Szabályos időközönként vastagbéltükrözés ( kolonoszkópia) elvégzése tanácsolt, lehetőség szerint a tünetmentes időszakokban, a daganat magas kockázata miatt. A beavatkozás során szövetminta nyerhető a vastagbélből, mikroszkópos vizsgálatra. Minden évben 100 betegből egyben vastagbélrák alakul ki. A rákbetegség felismerése esetén akkor a legjobbak a túlélés esélyei, ha az a betegség korai szakában történik.

Akárcsak a Crohn-betegség, a kifekélyesedő vastagbélgyulladás is érinti a szervezet egyéb részeit. Amikor a betegség bélrendszeri tünetei fellángolnak, a betegnél ízületi gyulladás (artritisz), a szemfehérjék gyulladása (episzkleritisz), gyulladásos bőrcsomók (eritéma nodozum) és gennyet tartalmazó kékes-vörös bőrfekélyek (pioderma gangrenozum) is kialakulhatnak.

Amikor nincsenek bélrendszeri tünetek, akkor is megjelenhet a gerinc ízületeinek gyulladása (spondilitisz), a medencei ízületek gyulladása (szakroileitisz) és a szem belsejének gyulladása (uveitisz).

Bár a kifekélyesedő vastagbélgyulladásban gyakori a kisfokú májműködési zavar, mindössze 1-3%-ban áll fenn enyhe vagy súlyos májbetegség. A súlyos kórképek közé tartozik a májgyulladás (krónikus aktív hepatitisz), az epeutak gyulladása, ami azok beszűkülésével, végül pedig elzáródásával jár (primer szklerotizáló kolangitisz) és a működő májszövet helyén képződő kötőszövet kialakulása, ami májzsugorodáshoz (cirrózis) vezet.

Az epeutak gyulladása sok évvel megelőzheti bármilyen bélrendszeri tünet megjelenését, és fokozza az epeutak rákjának kockázatát.

A betegség felszámolásának lehetőségei és ajánlott terápiák:

Műtét esetén a betegnek tudnia kell, hogy csaknem minden tekintetben az átlagember életmódját folytathatja. Sikeres műtét megszabadítja a hasi fájdalom, fogyás, hasmenés, a rákos elfajulástól való félelem, az állandó kezelés és a vizsgálatok terhétől.

Ennek a betegségnek talán egyetlen megoldása, orvosilag, a bélrendszerből való kiiktatása, eltávolítása, annak a területnek, mely a betegséget előidézi.

Mivel sebészeti úton ez hamar és végérvényesen megszüntethető, abban az esetben, ha a megbetegedés csak a vastagbélrendszer kicsiny hányadát érinti, ezért a visszatérő vizsgálatok csak a pontos végrehajtási idő meghatározására irányulnak, s nem a meglévő betegség mielőbbi felszámolására.

Amennyiben a műtét nagyobb vastagbélhosszra irányul, akkor a későbbiekben a teljes bélrendszer tevékenységére, sőt a teljes emberi szervezetre hatást gyakorol, mivel nem biztosított a továbbiakban a bél a feladatának elvégzésére, a víz, illetve a vitaminok felszívására.

Tehát, amennyiben, nem azonnali, életveszélyes állapot miatt kötelező a műtét melleti döntés, ajánlatosabb megfontolni elhalasztását, és a bélfal szövetépítésére törekedni, megfelelő egyéb vértisztítással és immunerősítő rendszerekkel együtt.

A betegnek felírt gyógyszerek az intenzív és a lappangó időszakban eltérőek, sőt egyénileg is változóak. Általában a gyulladás visszaszorítására vannak rendelve, mint pl. Kortikoidok-mellékvesehormon tartalmú glükokortikoid (Medrol), vagy görcsoldó és fájdalomcsillapítók (pyrin-származékok, melyek amúgy is nagyon izgatják a bélrendszer falait pl. Salazopirin ), hasfogók, vaskészítmények, vitaminok, melyek a tünetek elviselését segítik elő, vagy a vérveszteség miatt fellépő vérképzést befolyásolják, de magán a betegségen nem sokat javítanak. Az aktív szakaszban lévő vastagbélgyulladás idején széles sprektumú antibiotikum gyógyszereket alkalmaznak, az egész testre kiterjedés megakadályozása érdekében.

A gyógyszerek azonban a vastagbélen keresztül kellene, hogy felszívódjanak, ezért az aktív szakban ezt szinte lehetetlen kivitelezni.

Megfelelő gyógynövény kiválasztásával bármelyik gyógyszerünket felválthatjuk.Ilyen esetekben, igyekezzünk olyat választani, ami az alapbetegenségünkre is főhatással rendelkező gyógynövény (pl. Tárnics, Árticsóka), és megfelel a vércsoportunk szerint is, pl. "jótékony" vagy legalább "semleges" legyen számunkra. Ha végképp nem találunk ilyet, akkor pedig próbáljuk kiegyensúlyozni a "káros" hatást, valamely számunkra "jótékony" növény vagy élelem fogyasztásával. A gyógynövények kiválasztásánál figyelmesen olvassuk el, vagy nézzünk utána, hogy betegségünk, vagy tünetünk esetén a gyógynövény fogyasztása nem a tiltott kategóriába van-e sorolva. Ez nagyon fontos, ugyanis vannak gyógynövények, melyek vérzés idején egyáltalán nem alkalmazhatók, erősen hevítő tulajdonságaik miatt, vagy olyan anyagokat is tartalmaznak, melyeknek a vérárammal közvetlenül nem szabad találkozniuk, mert ilyenkor veszélyes állapotokat idézhetnek elő.

Az aktív szakaszban, részesítsük előnyben a bőrőn keresztül való felszívódást, a borogatásokat, az ülő és teljes fürdőket, valamint a kis mennyiségű, rendszeres beöntéseket.

Diéta:

Részemről, jelenleg, nem térnék ki nagyon, a vastagbélgyulladással együtt járó diéta taglalására, ezért pár linkkel segíteném azokat, akiket ezzel kapcsolatban esetleg az orvosi rendelőben nem láttak el elég indormációval:

http://www.medimix.hu/cikk.php?cid=511

http://www.informed.hu/betegsegek/dieta_betegsegekben/gastro/?article_hid=57526

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/ibs/cikkek/mindennapok/odafigyelessel_kordaban_tarthato_az_irritabilis_bel_szindroma/20140205135750

Fentiek alapján azonban felhívom a szíves figyelmüket arra a tényre, hogy elég ellentmondásosak az ajánlatok. Én inkább az elsőt tartom célszerűnek, és irányvonalnak venni, bár ott is van, némi eltérés az ajánlott és a célszerűen alkalmazhatóak között. Én a betegeimnek azt ajánlom, hogy ha lehet, darabos magos élelmeket soha ne fogyasszanak, viszont amit fogyasztanak, azt úgy társítsák össze tumixolt állapotban is, hogy soha ne akadhassanak meg a bélrendszerben, tehát tömítő jellegű élelmiszert, mindig rostosabb jellegűvel kombináljanak, de ne terheljék túl a rendszert gyors bélmozgással. Ennek elég nehéz azonnal eleget tenni.

Az ajánlott gyümölcsök is nagy gondot okoznak egyénileg. Ezeket is saját magunknak kell megállapítanunk, hogy okoznak-e problémát az állapotunkban.

Részemről a tejet és tejtermékek fogyasztását nem helyeslem, egy kivétellel. a túró fogyasztásával. Ez savanyított formájú, tiszta élelmiszer. A bélbaktériumokkal hasonló természetű baktériumokat tartalmaz.

S végül:

A betegség fennmaradását nemcsak szerteágazó, változékony tüneteinek legyűrése, ezáltal, szinte kezelhetetlensége, hanem sokszor az életvitelünk fölötti gondolkodásunk, táplálkozásunk, a betegség hatására létrejött átidegződések, a vegetatív idegrendszer betegségei, és a további fájdalom és gyengeség okozta lelki okok, élethelyzetromlások is előidézik, és tartóssá teszik..

Ezek szintén emberfeletti feladatot állítanak azon betegek elé, akik ezt a betegségüket le szeretnék küzdeni, és meg szeretnének gyógyulni belőle. Vannak ugyanis olyan élethelyzetek, amin semmilyen körülmények között nem vagyunk képesek változtatni.

Vannak családi vagy társadalmi elkötelezettségeink, vagy az anyagi és munkaképességi, tehát pénzhez jutási lehetőseink is megszabhatják a betegségünk lefolyását, a mielőbbi vagy a jobban elhúzódó gyógyulási reményt. Ezek egyedi élethelyzetek, melyekre mindenkinek saját magának kell megkeresnie a legmegfelelőbb megoldást. Szociális, vagy egyéb egyesület megkeresésével, esetleg pszichológus, vagy kineziológus bevonásával.

Keressenek olyan ismeretségeket és társaságokat, akik hasonló műtéten már átestek, és/vagy hasonló betegségben és élethelyzetben élnek. A betegség lefolyását, szövődményeit, kimenetelét illetően nagy jelentősége van annak, hogy a beteg hogyan viszonyul betegségéhez, orvosához. A fegyelmezett és kitartó magatartás, a lehetőségekhez képest normális életvitel, a betegségünknek megfelelő diéta, a mindennapos élettel és a többi emberrel való szoros kapcsolat, a tartós tünetmentességet és az eredményes gyógyulást elősegítik.

Találtam az interneten egy nagyon jó fórumozási lehetőséget, ahol egymással megbeszélhetik, akár tüneti, akár életviteli dolgaikat, diétájukat, a vastagbélgyulladásban és a Cronh-betegségben szenvedők. Közreadom a linkjét:

http://crohn-colitis.hu/forum/viewforum.php?id=1

Ajánlom továbbá, hogy végezzenek általános, nem megterhelő tornagyakorlatokat, melyek a végbél és a belek gyógyulását is elősegítik, valamint az általános szervezetre is hatnak.

A továbbiakban érdemes még elolvasni a következő betegségekre vonatkozó ajánlásokat is: ANTIBIOTIKUM, BÉL, FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS, HAS, IMMUNRENDSZER, VÉR, vagy bármely más cikket, mely érint bennünket. (Ezeket, amennyiben most nem lennének fenn a cikkek között, igyekszem minél előbb pótolni, akár hiányos formában is.)

Gyógynövény javallatok:

A betegségre a gyógynövények hatásmechanizmusát érintő részletesebb cikk a "Betegségekre gyógynövények részletesebben" című blogban található, melyhez bejelentkezés szükséges és ez egyben a honlapról induló Körlevél elfogadását is jelenti. A bővített cikk:  ITT érhető el.

Kérjen egyénre szabott tanácsot ITT.