A kórokozókra is jellemző tulajdonság az ellenálló képesség fokozása, emiatt a már ismert antibiotikumokkal szemben képesek létrehozni ellenanyagot, vagy már nem lesz rájuk gátló hatással, ellenállóvá, rezisztenssé válnak. Emiatt az antibiotikumok széles választékát, és különböző hatóanyagú anyagokból való létrehozását kell szem előtt tartani a kórokozók elleni küzdelemben. Megfigyelhető azonban, hogy a már több évtizede nem használt antibiotikumok, újra hatásossá válhatnak a kórokozókra.

Az antibiotikumoknak vannak olyan fajtái, melyek csak, egy-egy baktériumra, vagy baktériumtörzsre (rokon baktériumok összessége) hatnak, ezeket speciálisan alkalmazzuk. Speciális oltóanyagok formájában, szerepelhetnek, mint megelőző oltások is, de zömében, mint a célzott antibiotikum-terápia anyaga szerepelnek. Vannak azonban olyan fajtái is, melyek több kórokozóra is kiterjedten alkalmazhatók, ezeket széles sprektumú (hatósugarú) antibiotikumoknak nevezzük. Utóbbiak általános alkalmazása a hétköznapi, háziorvosi szolgálatban nagy segítség, mivel nem kell hozzá pontosan megállapítani a kórokozót laboratóriumi vizsgálattal.

Az antibiotikumok csak akkor tudják kifejteni megfelelő hatásukat a megbetegített szervezet védelmében, ha a vérben, megfelelő hatóanyagmennyiségben, koncentráltságban, és meghatározott ideig vannak jelen (bár ez minden gyógyszer és hatóanyaggal rendelkező anyag esetén érvényes). Ezért olyan eljárásokkal készülnek, melyek biztosítják a gyógyszer folyamatos felszívódási és a vérben való állandósult mennyiségben való jelenlétüket. Ezért fontos pontosan betartani az orvosi előírásokat, szedésük folyamán.

Fontos kihangsúlyoznom, hogy az antibiotikumok, akár természetes, akár tabletta formában való alkalmazása, nem a beteg állapotára vonatkozik, hanem a feltételezett kórokozó törzs ismeretére, és a jelenleg ismert tulajdonságaira. Tehát a gyógyszer adagján, ha már muszáj alkalmaznunk, önkényesen ne változtassunk, arra hivatkozva, hogy nekünk erős az immunrendszerünk, mert ezzel csak elősegítjük, hogy a kórokozó hozzászokhasson, és még erősebb formában támadhasson meg minket, vagy a környezetünkben élő személyeket, a fent említett rezisztenssé válás miatt. Amennyiben az immunrendszerünk olyan erős, kisebb betegségek esetén, a kórokozó nem is tudott volna megbetegíteni minket.

Az antibiotikumok első fajtái természetes anyagokból kivont állapotban kerültek a betegekhez. A penicillin-gombák által termelt ellenanyag, a baktériumfertőzések elleni első gyógykivonat volt (Fleming 1929.), melynek végleges használatához, sok megfigyelést és több eljárást kellet még kidolgozni, hogy praktikus formában alkalmazhatóvá váljék. Lebomlásának, felszívódásának, adagolhatóságának megismerése, meghatározott betegségekben nyújtott védelmet. A további kutatások eredményeként ma már sok antibiotikum áll az orvostudomány és a betegek rendelkezésére.

A antibiotikumokról általános elmondható, hogy nem csak a megbetegítő kórokozókra, hanem a szervezet számára természetes baktériumflórákra és gombákra is pusztító hatást gyakorolnak. A természetes baktériumainknak azonban sok esetben pont ellenálló funkciójuk van a szervezet különböző szövetállományaiban, vagy az emésztésben, szétbontásban, vagy raktározásban vesznek részt, valamilyen tisztító vagy felbontó, feloldó, kocsonyásító stb. képességük folytán. Együtt élnek velünk. Ezért antibiotikum kezelés lefolytatása után, vagy hosszabb folyamatos szedése esetén, azzal együtt, kérjünk orvosunktól tanácsot ezek visszapótlására is. Lásd még BÉLFRÓRA címszó alatt.

A gyógynövények, vagy gyógyélelmiszerek formájában alkalmazott, növényi antibiotikumok között is vannak, melyek csak kisebb meghűlésekre, és vannak melyek nagyobb betegségre, esetleg járványok idején is alkalmazhatók. Vannak közülük melyek, a már régóta ismert járványos megbetegedések konkrét ellenszereként, vagy megelőzéseként is igénybe vehetők, mivel egyben immunrendszer erősítő hatással is rendelkeznek. Ezek hatásait laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják. Vannak, melyeket csak a népgyógyászat tart nyilván, bizonyos meghűléses megbetegedések esetén, és vannak, melyek más földrészekről kerültek hozzánk ilyen jellegű, kiemelt hatásuk miatt.

A növényi antibiotikumok általában keserű ízűkről ismertek, és sokszor egyben lázcsillapító, és izzasztó hatással is rendelkeznek. Egyben a bélrendszerre is fertőtlenítő és gyógyító hatást gyakorolnak, és sok esetben a mirigyrendszer gyógynövényei között is megtalálhatók. Vannak azonban közöttük égő érzést okozó, összehúzó tulajdonságú, hűtő, vagy fanyar ízű gyógynövények is. Nagyon ritkán, savanyú vagy édes alapízzel rendelkeznek, bár utóízük kesernyés vagy fanyar. A növényi antibiotikumok is rendelkeznek a saját baktérium és gombaállományunk pusztító hatásával, egy-két kivétel azonban van közöttük, melyre külön felhívom a figyelmet. Ezeket részesítsük előnyben, antibiotikum használat esetén. Ha lehet elsősorban az immunrendszer megerősítésére fordítsunk nagyobb figyelmet, megelőzésként, majd csak indokolt esetben forduljunk antibiotikum használatához. Kisebb betegségek esetén ne használjunk erős, nagy hatású gyógynövényeket. Az orvossal megbeszélve azonban a gyógyszer használatát felválthatjuk gyógynövénnyel. Adagolásukra, és felszívódási képességeikre azonban ekkor is fordítsunk nagy gondot. A gyógynövények ugyanis hamarabb kiörülnek a szervezetből, mint a gyógyszertermékek. Olajjal vagy felszívódásgátló gyógynövényekkel, vagy élelmekkel (növényi rostok) együtt alkalmazva, azonban kiürülésüket lassíthatjuk, de a megfelelő mennyiség alkalmazása ekkor is szükséges. Gyermekek esetén, súlyuknak megfelelően adagoljuk, napi 6 alkalomra szétosztva, tehát 4 óránkénti bevétele szükséges. A felnőtteknél is ajánlott a 4-6 órás időközbeni fogyasztása. Általános alkalmazásban, egymás utáni 5 napon keresztül kell fogyasztani. Célszerű keverék formájában előrefőzni, sűrítményt készítve belőle, és hűtőben tárolni.

Influenzás vírus betegségekre általában nem hatnak, de vannak közöttük, melyeknek kifejezetten van ilyen hatása, erre szintén felhívom a figyelmet. A vírusfertőzés után bekövetkező, másodlagos baktériumfertőzések esetén azonban, már alkalmazhatók. Ilyenek, pl. az influenza utáni hörgők gennyes elnyákosodása, gyulladása, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás és vizenyő, vagy fülmegbetegedések.

Minden nagy horderejű megbetegedés alatt ajánlott böjtöt tartani, és óvakodni a szervezet roborálásától, felújításától, mely csak még jobban elhúzhatja a megbetegedés idejét, mivel magát a kórokozót is táplálnánk az ilyen jellegű élelmiszerekkel, vitaminokkal. Kivéve a C-vitamint, és a bioflavinok használatát, melyek a szervezet védelmi rendszeréhez szükségesek, és a kórokozók szétterjedését akadályozzák meg a szervezet szövetrendszerében. Zöldséglén, és teán kívül a beteg ne nagyon fogyasszon semmi mást, ebből viszont annyit, amennyit kíván, és képes elfogyasztani. A húsleves fogyasztása ilyenkor a legnagyobb méreg a szervezetnek. A lében felgyűlt bomló fehérjeállomány nagy terhet ró a legyengült szervezetre, annak megemésztésére. A beteg ellenállóképességét még jobban meggyengíti. A nyelvnek és a szájnyálkahártyának ilyenkor tulajdonképpen, a fűszer iránti vágyát kell kielégíteni, amit különben a húslevesben szoktunk alkalmazni. Ezt külön, hús alkalmazása nélkül is megtehetjük. Mindegyik fűszerből vegyünk egy csipetet, zeller és zöldséglevelet is tehetünk bele, és öntsük le kevés forró vízzel, majd nyújtsuk a betegnek. Az édes ízt és élelmiszereket, mindig a kórokozó kéri, és követeli. Ugyanígy szeretik a vasban gazdag élelmiszereket is. Ezeket egy darabig ne fogyasszuk. A lefolyt betegség után a szervezetet, salaktalanítsuk. Vegyünk további egy hétig vértisztító kúrát, és töltsük fel a szervezet vitamin és minkroelemkészletét, valamint a bélflóra pótlását is végezzük el, hogy emésztésünk minél előbb helyreálljon. Utóhatásként jelentkező egyéb gyulladások, vagy hasmenés esetén keressük ki az ott található gyógynövényeket is, a megfelelő címszó alatt.

Ebben a részben a konkrétabb antibiotikus hatással rendelkező olyan gyógynövényeket sorolom fel, melyek az alapkönyvemben is szerepelnek. Ezen kívül, még a címszó végén felsoroltak közül is választhatunk, valamint a konkrét megbetegedéseknél is megtalálhatjuk őket.

A betegségre a gyógynövények hatásmechanizmusát érintő részletesebb cikk a "Betegségekre gyógynövények részletesebben" című blogban található, melyhez bejelentkezés szükséges és ez egyben a honlapról induló Körlevél elfogadását is jelenti. A bővített cikk: ITT érhető el.

A népgyógyászatban, vagy egyéb orvoslásokban ajánlott gyógynövények:

Acsalapu-gyökér, Angyelika, Apróbojtorján, Aranypecsét, Articsóka,  Ánizs, Bazsalikom, Bíborkasvirág(Echinacea),Bojtorján, Borókabogyó, Borsmenta, Cickafark, Csili, Ezerjófű, Édesgyökér, Fahéj, Fekete bors, Fekete retek, Fokhagyma, Fűz, Gyömbér, Hibisztkusz, Jázminvirág, Kakukkfű, Kamilla, Kardamom, Kerti ruta, Kínakéreg (kinin), Körömvirág, Kurkuma, sárga Lórum, Lestyán-gyökér, Levendula, Medvehagyma, Mirrha, Mustár, erős Pirospaprika (chili), Orbáncfű, Örménygyökér, Pásztortáska, Retek, Sóskaborbolya, fehér Szantálfa, Szegfűszeg, Szerecsendió, Tárnics, Torma, Tömjén, Útifű, Veronika, Vöröshagyma, Zsálya, Zsurló.

Egyéb ajánlott készítmények:

C-vitamin, bioflavon készítmények, kalcium és magnézium.

Egyéb terápiák:

A szokványos lelkiismeretes betegápolás mellett ajánlott a gözölés, izzasztás, fürdő, dunszpakolás, párologtatás, mozgatás, és a betegségnek megfelelő akupresszúrás pontok kezelése. Súlyos esetben, nagy lázak, vagy egyéb járványos fertőzésre utaló jelek esetén okvetlenül vegyük igénybe az orvosi ellátást, és diagnosztálást. Bármilyen kiütés, kitüremkedés, erős hányás, véres, vagy sima, de gyakori székelés, eszméletvesztés, vagy lázkóma, nehézlégzés esetén azonnal hívjunk orvost.