A reumatológiai megbetegedéseket osztályozhatjuk: gyulladásból eredő, vagy nem gyulladásból eredő ízületi, lágyrész, gerinc és csont megbetegedésekre.

Gyulladásból eredő megbetegedések: csonthártyagyulladás, ízületi gyulladás (arthritis), csigolyagyulladás, reumás láz, egyéb bakteriális és vírusfertőzések következtében vagy utána visszamaradt megbetegedések.

Nem gyulladásból eredő megbetegedések: csontdaganat, anyagcserezavar miatti (pl. köszvény, álköszvény), ízületi porc elfajulás (arthrosis), hormonális (endocrin pl.csontritkulás), autoimmun megbetegedés (sclerosis), születési rendellenesség vagy genetikai betegségek, valamint egyéb ismeretlen eredetű okkal létrejött megbetegedések.

A reumatológiai megbetegedések többsége azonban összetett(komplex) formában jelenik meg, melynek lehet gyulladással kezdődő, majd később ennek hatására egyéb alaki vagy szövettani elváltozásokat szenvedő megjelenése (degeneratív), vagy lehet a szervezet bármely részén megjelenő szövettani elváltozás (degeneráció), akár későbbi gyulladást is kiváltó hatással.

A gyulladásból eredő, vagy nem gyulladásból eredő osztályozás felosztása, - vagyis, hogy a megbetegedés milyen eredetre vezethető vissza, - a keveredett megnyilvánulások és az esetleges előzményes betegségek időponti megjelenésének visszakövethetetlenségei miatt, igazából sosem képes pontos képet adni minden ide tartozó megbetegedés pontos besorolásáról. Ezért a reumatológiai szakrendelés a nemzetközi besorolás szerint a következőként osztályozza a szakágába tartozó megbetegedéseket, a lágyrészeket is magában foglalva:

-          diffúz (szórással terjedő) kötőszöveti betegségek

-          spondilitis-szel (csigolyagyulladással) járó ízületi gyulladások

-          arthrosis-ok (nem gyulladásos, degeneratív ízületi betegségek)

-          infectio-hoz (fertőzésekhez) társuló reumatológiai kórképek

-          anyagcsere és endocrin (belső elválasztású mirigyek) betegségekhez társuló reumatológiai betegségek

-          daganatok

-          neurovascularis (ideg-érrendszeri) kórképek

-          csont és porc rendellenességek

-          ízületen kívüli betegségek

-          egyéb betegségek mozgásszervi vonatkozása

Magyarországon ezen besoroláshoz csatolják a fenti két meghatározási formát is (gyulladás vagy degeneratív) és főleg a betegségstatisztika szerint e kettőbe sorolják be a betegeket.

-           gyulladásos ízületi, lágyrész, gerinc és csont megbetegedések

-           degeneratív ízületi, lágyrész, gerinc és csont megbetegedések

Nézzünk erre egy példát a statisztikából az időpont meghatározása nélkül:

1000 betegből Európában:

-          40% lágyrész reumatizmus

-          37% degeneratív gerincelváltozások

-          12% ízületi (degeneratív)

-          11% gyulladásos

1000 betegből Magyarországon:

-          50-56% degeneratív (nálunk Mo-on a lágyrészekkel együtt)

-          18% gyulladásos

-          1-2% lágyrész betegség miatti (itt mégis megjelenik külön a lágyrész)

-          31-24% egyéb

Az adatok innen származnak: http://www.doksi.hu/get.php?lid=6991

Végül is mind a kettő besorolásnak igaza van, azonban óriási különbségek vannak mégis közöttük. Engem főleg a magyarországi „egyéb” besorolás érdekelne bővebben, de már előre is gondolható a válasz rá, hogy ezen besorolások csak simán nézőpont kérdései. Ha már egy előzményes kész diagnózis megvan, akkor már minek keresni annak eredendő megfelelőbb rendszerbesorolását. Ha a beteg szívbetegségét már megállapították, és csak ezután kerül valamilyen megbetegedésével a reumatológiához, akkor az elsődleges a szívre vonatkozó besorolás lesz és ennek csak járulékos megbetegedéseként jelenik meg a reumatológiai ellátás. Az hogy a szívmegbetegedés szintén egy kórokozó miatt alakult ki vagy sem, és hogy gyulladás eredménye-e, az már a mostani kórelőzmény szerint az infekciókhoz tartozó szívmegbetegedésekhez tartozik.

Az Európai Bizottság honlapján a következő szöveget láthatjuk:

„A súlyos és krónikus betegségek – azok a betegségek, amelyek 100 000 emberből legalább 50-et érintenek – okozzák az Európai Unióban a halálesetek 87%-át.

A súlyos és krónikus betegségek közé tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegdések, a rák, a mentális egészségügyi problémák, a krónikus légzőszervi megbetegedések és az izom- és csontrendszeri betegségek.

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy néhány súlyos és krónikus betegség, amelyről korábban azt gondolták, hogy nem vihető át egyik emberről a másikra, krónikus fertőzés miatt alakul ki. Ezek közé tartozik néhány daganatos megbetegedés, például az elsődleges májrák, a gyomorrák legtöbb fajtája és a méhnyakrák.”

Forrás: http://ec.europa.eu/health/major_chronic_diseases/diseases/index_hu.htm

Pár szóban összefoglalva: a súlyos és a krónikus megbetegedések többsége valamilyen kórokozó, vagy anyag általi megfertőződés utóhatása, vagy az életfolyamat öregedéséből ki nem zárható következmény (szöveti kopás). Tehát a daganat bizonyos fajtái és a mentális egészségügyi problémák bizonyos fajtái kivételével szinte teljesen megegyezik a reumatológia kórképekkel.